Az ívkisülés elleni védelmet biztosító arcpajzsokra vonatkozó követelmények, teljesítmények, vizsgálati módszerek.

A szabvány a vizsgálati módszert rögzíti, lehetővé teszi egy hallásvédő zajcsillapítási szintjének (NRR Noise Reduction Rating) meghatározását az EPA ajánlásai szerint (US Environmental Protection Agency). Az előírások megfelelnek a 29CFR 1910.95-nek, a hallásvédelmi programnak is.

KÖTELEZŐ

1. típus: A sapkára átvitt ütőerő nem haladhatja meg a 4450 N-t, amikor egy 3,6 kg-os (8 font) ütés 5,5 m/s (méter/másodperc) sebességgel esik le.

Áthatolás: 1 kg-os behatoló nem érintkezhet az álfejjel 7,0 m/s sebességgel.

Gyúlékonyság: a sisak nem éghet láng kibocsátásával a láng visszavonulása után 5 másodpercnél hosszabb ideig.

Elektromos ellenállás: próbavizsgálat 20 000 volton az E osztály esetében vagy 10 000 volton a G osztály esetében. A C osztály nem nyújt védelmet az elektromos veszélyekkel szemben.

2. típus: Az 1. típus követelményein túl a 2. típusú fejvédelemnek a következőknek is meg kell felelnie.

Energiacsillapítás: a gyorsulás nem haladhatja meg a 150 g-t a sapkára és oldalra történő esés esetén egy 5 kg-os próbafejjel 3,5 m/s sebességgel.

Oldalirányú behatolás: Elöl, hátul és oldalt egy 1 kg-os behatoló nem érintkezhet a fej formájú próbabábuval 5,0 m/s sebességgel.

OPCIONÁLIS

ANSI/ISEA Z89.1 4 opció: alacsony hőmérséklet (LT), magas hőmérséklet (HT), fordított kopási pozíció és nagy láthatóság.

Az EN ISO 374-5 szabvány határozza meg a felhasználók mikro roganizmusokkal (penész és baktériumok, opcionálisan vírusok) szembeni védelmére használt kesztyűkre vonatkozó követelményeket és tesztelési módszereket.

Penész és baktériumok behatolása (EN374-2 szabvány szerint végzett teszt): A teszt során a kesztyű víz- és levegőáteresztését vizsgálják.

Vírusok behatolása (ISO 16604 szabvány B módszere szerint tesztelve): A folyamat a vér útján terjedő kórokozók behatolásával szembeni ellenállás meghatározását teszi lehetővé.

- A tesztmódszer a Phi-X174 bakteriofágot alkalmazza.

A kesztyű, típusától függően, a következő piktogramot viseli:

Felhasználási javaslat:

Mivel minden esetben a felhasználási terület a meghatározó, a kesztyűnek sokszor több tulajdonsággal kell rendelkeznie a szükséges védelmi követelményeknek való megfeleléshez. Ezért nagyon fontos a használati útmutatóban feltüntetett felhasználási területek és a laboratóriumban végzett tesztek eredményeinek figyelembe vétele. Ugyanakkor előzetes tesztek végzésével ajánlatos megvizsgálni, hogy a kesztyű megfelel-e a tervezett használatnak, hiszen a munkahelyi feltételek eltérhetnek a típusteszt feltételetől a hőmérséklet, a kopás és az elhasználódás tekintetében.

Az ISO 18889 szabvány a növényvédőszereket kezelők és a betakarításban dolgozók védőkesztyűire vonatkozó követelményeket adja meg.

A G1 osztályba tartozó kesztyűk akkor felelnek meg, ha a potenciális kockázat viszonylag alacsony. Ezek a kesztyűk nem alkalmasak koncentrált összetételű növényvédőszerek használatához, illetve mechanikai kockázat esetén sem. A G1 osztályba tartozó kesztyűk általában egyszer használatosak.

A G2 osztályba tartozó kesztyűk akkor felelnek meg, ha a potenciális kockázat nagyobb. Hígított növényvédőszerek és koncentrált növényvédőszerek használatára is alkalmasak. A G2 osztályba tartozó kesztyűk teljesítik továbbá a minimális mechanikai ellenállás követelményeit is, ezért alkalmasak olyan tevékenységekre, amelyek minimális mechanikai ellenálást kínáló kesztyűt igényelnek.

A GR osztályba tartozó kesztyűk kizárólag a tenyeret védik, és azoknak a betakarításban dolgozóknak valók, akik a növényvédőszerek alkalmazása után a növény felületén lévő száraz vagy részben száraz növényvédőszer-maradványokkal érintkeznek.

Az EN ISO 374-1 szabvány határozza meg a felhasználók veszélyes vegyi anyagokkal szembeni védelmére használt kesztyűkre vonatkozó követelményeket.

• Behatolás (az EN374-2 szabvány szerint végzett teszt): Levegő és víz bejuttatása a vízhatlanság ellenőrzésére a porózus részeken, varrások mentén, mikro-lyukakon vagy a védőkesztyű egyéb hiányosságain.

• Lebontás (az EN374-4 szabvány szerint végzett teszt) : Az anyagok, veszélyes vegyi anyagokkal való folyamatos érintkezés folytán bekövetkező lebomlással szembeni ellenállásának meghatározása.

• Áteresztés (az EN16523 szabvány szerint végzett teszt): Folyamat, amely során a vegyszer molekuláris szinten járja át egy védőkesztyű anyagát folyamatos érintkezéssel.

Az EN374-1 szabvány EN ISO változata bevezeti a vegyi anyagokkal szembeni ellenállás 3 védelmi típusának a fogalmát:

- A Típus: A kesztyű áteresztéssel szembeni teljesítménymutatója a szabványban meghatározott vegyszer-listából vett 6 teszt-vegyszer esetén legalább 2-vel egyenlő.

- B Típus: A kesztyű áteresztéssel szembeni teljesítménymutatója a szabványban meghatározott vegyszer-listából vett 3 teszt-vegyszer esetén legalább 2-vel egyenlő.

- C Típus: A kesztyű áteresztéssel szembeni teljesítménymutatója, a szabványban meghatározott vegyszer-listából vett 1 teszt-vegyszer esetén legalább 1 gyel egyenlő.

Az EN511 szabvány azokat a követelményeket és tesztelési módokat határozza meg, amelyek a védőkesztyűkre vonatkoznak a konvekcióval vagy kondukcióval átadott hideggel szemben - 30°C-ig (választhatóan -50°C-ig). A hideg kapcsolódhat a éghajlati viszonyokhoz vagy ipari tevékenységhez.

A hideg elleni védőkesztyű kiválasztási folyamata során több szempontot figyelembe kell venni, mint például a környezeti hőmérsékletet, a személy egészségi állapotát, az ekpozíció időtartamát, a tevékenységi szintet stb.

Az EN407 szabvány a hő és/vagy a tűz elleni védőkesztyűk és csuklórészek tesztelési módszereit, általános követelményeit, a termikus teljesítmény szinteket és a jelölést határozza meg. Minden kesztyűre vonatkozik, melyek a kezet védik a hő és/vagy a láng egy vagy több formája ellen: tűz, kontakt hő, konvektív hő, sugárzó hő, olvadt fém kisebb és nagyobb fröccsenései.

Ha a termékről állítható, hogy ellenáll a gyulladásveszéllyel szemben, a piktogram a következő lesz                                                                                                                                                           

Ha a termékről semmiféle gyulladásveszéllyel szembeni ellenállás nem állítható (0 vagy X), a piktogram a következő lesz                                                                                                          

A referencia szabványt nem önmagában, hanem kizárólag a védelmi teljesítményre vonatkozó követelményeket tartalmazó másik szabvánnyal együtt kell alkalmazni.

• Megfelelő biztonság betartása (pH, króm VI. szint, stb).

• Méretezés betartása (lásd az alábbi táblázatot).

• Kézügyesség, légáteresztés és komfortérzet felmérése.

• Jelölésre, információkra és azonosításra vonatkozó jelölések betartása.

Fizikai és mechanikai behatások, azaz kopás, metsző vágás, átszúrás és szakítás terén, az EN388 szabvány alkalmazandó minden védőkesztyűtípusra. A szabvány 2016-os változata óta új opcionális védelmi tulajdonságok, képességek jelentek meg.

Kézközepet érő behatásokkal szembeni ellenállás: ha a termék magáénak tudhatja ezt a képességet, megjelenik a « P » jelölés.

Jelölési példa:

4233X

Jelölési példa:

4543D ou 4X43D

Pengével ejtett vágás, 2 tesztmódszer:

EN388 6.2.:Az alacsonytól a közepesig terjedő vágási kockázatokra vonatkozóan. Egy 5N állandó erővel mozgatott körpenge előre-hátra mozog addig, amíg a mintát el nem vágja. Megállapítjuk a ciklusszámot, majd társítjuk hozzá a megfelelő szintet.

EN ISO 13997: Azokra az anyagokra vonatkozóan, amelyek az EN388 6.2 szabvány szerinti teszt közben tompítják a pengét és/vagy különösen ellenállóak, magas vágási kockázatok fennállása esetén. Egy egyenes penge 2N erővel, egyszeri, 20 mm-es vágást ejt, a tesztet eltérő erővel, annyiszor ismételjük, amíg a mintát el nem vágjuk, majd társítjuk a minta elvágásához szükséges erőnek megfelelő szintet. Ez a módszer leginkább a magas vágási kockázatot jelentő felhasználási helyzetek tesztelésére alkalmas.

Az EN ISO 10819 szabvány a rezgések kesztyűn keresztüli csillapítását illető teljesítménykövetelményeket adja meg. A kesztyűnek a rezgésgátló anyagot illető vastagsági és egyenletességi követelményeknek is meg kell felelnie. Figyelembe kell venni, hogy ez a kesztyűtípus csak csökkenteni tudja, nem pedig kiiktatni azokat az egészségügyi kockázatokat, amelyek a kézre átvitt rezgéseknek való kitettséghez fűződnek.

A 25 és 200 Hz közötti harmadoktávnyi frekvenciasávban a rezgésátviteli tényező legfeljebb 0,90 lehet. A 200 és 1250 Hz közötti harmadoktávnyi frekvenciasávban mért rezgésátviteli tényező pedig legfeljebb 0,60 lehet.

A skálaszámok és a napsugarakkal szembeni védőszűrők transzmissziós mutatójára vonatkozó követelmények specifikációi, ipari használat.